székesegyházi könyvtár, káptalani könyvtár: A székesegyház szerkönyveinek gyarapodásával keletkezett. A kápt. tagjai, a knk-ok eredetileg a szerz-ekhez hasonló közösségekben éltek, a kv-eket közösen használták. A ~ a pp-ök és knk-ok hagyományozásai és ajándékozás útján gyarapodott, rendszerint a szegyh. mellett működő →káptalani iskola oktatási és tankv-szükségletét elégítette ki. 1276: a város fölgyújtásakor a veszprémi szegyh. kápt. isk-ja (→veszprémi egyetem) 4000 márka értékű (ebből 1000 márka értékű Pál veszprémi prép. hagyatéka) kvtára égett el 1277. II. 21: a szászok gyújtogatása miatt pusztult el a gyulafehérvári szegyh. kvtára. Zsigmond kir. (ur. 1387-1437) 1406: adománylevele előtt néhány évvel egy sekrestyében égve felejtett gyertya miatt a váradi kápt. kvtára égett el. A ~ gyarapítására egyes pp-ök külön alapot létesítettek, a kezelésükkel megbízott knk-ok külön javadalmazást kaptak, pl. Handó György kalocsai érs. még mint pécsi prép. jó fizetéssel alkalmazott egy papot a ~ gondozására. - A ~at rendszerint a szegyh. valamelyik kpnájában v. egy toronyban helyezték el, az esztergomi szegyh. kódexeit még Oláh Miklós érs. (1553-68) idejében a szegyh. É-i kpnája fölötti, (vsz. a hét szabad művészet tárgyköréből vett) képekkel díszített, boltozatos helyiségben őrizték. A 13/14. sz. fordulóján keletkezett pozsonyi társaskápt. kvtárát 1910 k. is a koronázó tp. toronyszobájában tartották. E kvtárnak 1425: 83; a veszpréminek 1429/37: 171 (ebből 24 misekv., egyéb, istentiszt-hez szükséges kv. 38, breviárium 16, egyéb vallásos 93); a zágrábinak a 15. sz: 225 kz-os kv-e volt. A kk. vége felé a ~akat megnyitották a hívek számára, pl. a worcesteri (Anglia) kvtár naponként de. és du. 2-2 órát tartott nyitva, a kvtáros kötelessége volt, hogy az olvasónak megmagyarázza a Szentírás nehezebben érthető helyeit. Hazánkban a török háborúk miatt a ~ak rendszeres nyitvatartásáról nem maradt forrás. 88

Bunyitay I:222. - M. Kv-szle 1885. (Fejérpataki László: A veszprémi kápt. kvtára a 15. sz. első felében) - L. Balogh Margit: Oláh Miklós Hungariája, mint művelődéstört. kútfő. Bp., 1903:88. - Gulyás 1961. I:150.